The film is based on the first part of the "Ábel" trilogy of the Romanian Hungarian writer Áron Tamási (1897-1966). The script is written by Sándor Kányádi; in the main roles are: Levente Ilyés, Anna Széles, Sándor Héjja, George Constantin, Vlad Radescu. A summary of the story: the 15-year-old boy Ábel is employed as a forest-ranger. He lives alone in a little hut in the forest and sells timber to the buyers. One day a customer steals some timber. The owners of the forest send a gendarme (Surgyélán) to catch the thief. Surgyélán moves into Ábel's hut, occupies his bed and turns his life upside down.
Rendezo: Mihalyfy Sandor; forgatokonyv: Kanyadi Sandor (Tamasi Aron regenye alapjan); a fobb szerepekben: Ilyes Levente, Szeles Anna, Hejja Sandor, George Constantin, Vlad Radulescu.
Az "Abel a rengetegben" (Abel in the Forest) Tamasi Aron (1897-1966) regenye alapjan keszult (a Magyar Televizio szamara). A tortenet 1920-ban jatszodik, rovidesen az utan hogy Erdely Romaniahoz lett csatolva. A hos a tizenhat eves Abel, aki a havasok koze kerul mint erdopasztor. Abel a "gobe," furfangos szekely (hasonlit az angol "cockney"-hoz) megtestesitese, egyen es archetipus egyben. Ahogy ateli a telet a havasokban, tele kalandokal, komikus es tragikus roman csendorokkel, szerzetekkel, ember lesz belole.
Abel apjanak lakodalman az egyik vendeget, egy "Amerikas-t", halalra szurjak, o pedig a hajojegyet Abelre hagyja. Igy kerul a szekely "gobe" Amerikaba, New York-ba. Sok komikus es szomoru kalandban lesz. resze. Mindannyian folismerhetjuk magunkat benne; talan amikor eloszor erkeztunk az USA-ba. Bar becsuli es szereti befogado hazajat, de honvagya van. Sok kulonfele nemzeti es etnikai csoporthoz tartozo emberrel talalkozik. Bar kemenyen dolgozik, nehez allast talalnia, mivel egyetlen kepzettsege az erdopasztorsag - es Amerikaban fogalmuk sincs az embereknek hogy mi az!. Vegre West Virginia-ban kap allast egy bankban. Ott kapja meg a feleletet a kerdesere (ami a lenyeg az egesz Tamasi Aron "Abel" trilogiajabol) egy amerikai feketetol; "Miert vagyunk a vilagba?".
Angi Vera won awards at eight film festivals, including the International Critics' Prize at Cannes in 1979. In its day, it was shocking for its penetrating indictment of the communist system, since it came from a communist-run country and was, indeed, financed by the state film agency of that country. In the story, a teenaged girl comes under the intense tutelage of the Communist Party in 1948 and changes from a high-minded idealist bent on rooting out corruption to a party apparatchik who is prepared to sacrifice her lovers and friends to maintain her standing within the party's hierarchy.
Kocsis Ferenc kiváló dolgozót kinevezik az új állami áruház igazgatójává. Ilonka, a tehetséges divattervezõ, Boriska, a kedves, Dániel, a túlbuzgó, Klimkó, a konzervatív eladó és Glauziusz bácsi, a lelkiismeretes, becsületes könyvelõ segíti munkáját. Ilonkával eleinte inkább csak folyton vitatkoznak, holott mindkettõjük életét a munka tölti ki. A vetélkedésbõl hamarosan szerelem lesz. Közben Dancs, a régi igazgató elterjeszti a rémhírt, hogy az új szocialista kereskedelem nem képes kielégíteni a keresletet. Rokonaival és barátaival felvásárlási akcióba kezdenek, ami tömeghisztériához vezet. Az új áruház állja a vásárlók ostromát, mialatt teherautókon megérkezik az áruutánpótlás. Végül a rémhírterjesztõ károkozókat elviszi a rendõrség, a szerelmesek pedig egymás$eacute;i lesznek.
Kicsit rendhagyó este lesz a Húsvét vasárnapi filmklub. Ezúttal nem film, hanem egy szinházi eloadás felvétele kerül levetitésre. A Csiksomlyói passiót 1981-ben mutatták be a Várszinházban Kerényi Imre rendezésében. A bemutatón Iglódi István játszotta Jézus szerepét, de röviddel azután megbetegedett. Ivánka Csaba ugrott be helyette, akkora sikerrel, hogy azután 10 évig o játszotta ezt a szerepet Magyarországon és külföldi vendégszereplések során egyaránt. Ivánka éppen Krisztusi korban volt, 33 évesen játszotta eloször ezt a szerepét. Kerényi a Szolnoki Szigligeti Szinházból ismerte Csabát, ahol sok darabban dolgoztak együtt. Ezek közül az egyik legemlékezetesebb Voltaire Candide-jának musical változata. A cimszerepet Csaba alakitotta, aki a szolnoki aloadással egyidoben Budapesten a Candide prózai foszerepét is játszotta vendégmuvészként.
A Magyar Televizió 1982-ben rögzitette a Csiksomlyói passiót, s azóta csaknem minden évben musorára tuzte az eloadást, vagy Húsvétkor, vagy Karácsonykor. A fiatalon, 48 éves korában elhunyt bátyám, Ivánka Csaba egyik legkedvesebb munkája volt ez a könnyed, bohókás népi játékként induló, majd döbbenetesen komoly tragédiává váló szindarab. A Csiksomlyói passió több mint 400 eloadást ért meg. A Nemzeti Szinház társulata a Passióval Olaszországban kétszer is vendégszerepelt, valamint bolgár, francia, német, és erdélyi városokban is nagy sikerrel játszották.
A XVIII. században az erdélyi Csiksomlyón a ferencrendi szerzetesek felújitották a középkori eredetu passiójátékokat. A tanárok irták a szövegét, és a felsobb osztályos tanulók voltak a szereplok. Csiksomlyón ez a hagyomány a XX.század közepéig élt. Olyan hiresek voltak ezek az eloadások, hogy Erdély minden részébol zarándokoltak a megtekintésükre.
A csiksomlyói ferencesek könyvtárában megmaradtak a passiójátékok szövegkönyvei, és ezek alapján állitotta össze Balogh Elemér és Kerényi Imre a Várszinházi eloadás szövegét. Idézem Balogh Elemér szavait: "A csiksomlyói sátány ábrázata itthoni ábrázat, a Mojzest 'édes komám'-nak tituláló Deus Pater ugyanúgy közülünk való, mint a vérmes Nabugodonozor, a korocsmára igyekvo bélpoklos, a protokollumot felhántorgató Pilátus vagy a hetvenkedo Szent Péter, és még a Megváltó is itt szipta az anyatejet a Hargita tövében. Magyar Krisztus, magyar ördögök, sot, magyar babilóniak és magyar sidók a hosei ezeknek a vaskos, jóizu, és költoiséggel teljes misztériumjátékoknak. Beszédjük pedig? Ero, és hajlékonyság, csiny, mérgezett nyil, játék. A foképpen csiki népköltési gyujtések felhasználásával kialakitott végso forma, ha részben megváltoztatta is, nem hamisitotta meg az eredetit, s nézoink olyan szellemu eloadást láthatnak, amely, miként a két és fél évszázaddal ezelotti eloadások az akkori nézoknek, igaz gyönyöruségükre és épülésükre szolgál."
Az Ómagyar Mária-siralomban egyetlen szereplo jelenik meg a szinen, és a nézok a szörnyu tragédia néma résztvevoi. A fiát sirató anya elobb önmagának panaszolja el fájdalmát, ezután fordul gyermekéhez, az emberiség megváltójához, "édes uracskájához, egyetlen fiacskájához", harmadszor már a Jézust halálba vivo zsidókhoz könyörög kegyelemért, s egyben önmagát is a halálba ajánlja:
Kegyelmezzetek fiamnak,
Ne legyen kegyelem magamnak,
Avagy halál kinjával,
Anyát édes fiával
Egyetemben öljétek.
A 13. századból származó, legrégibb és legszebb Mária-siralom értékét az adja, hogy a legmélységesebb emberi fájdalmakat tudja évszázadokon át közvetiteni. Ebben a sajátos mufajú költeményben nem az égi anya panaszkodik isteni gyermeke igaztalan halála miatt, hanem egy földi asszony sirja el mindannyiunk szeme láttára, füle hallatára minden fiát elveszto földi assszony égig éro keserveit.
További szinházi információk a www.szinhaz.hu , vagy a www.szinhaz.hu/ivankacsaba cimen találhatók.
Rendezo: Szabo Istvan Forgatokonyv: Szabo Istvan, Dobai Peter Opreator: Koltai Lajos
Fobb szereplok: Klaus Maria Brandauer, Garas Dezso, Bansagi Ildiko, Erland Josephson, Eperjes Karoly, Sinko Laszlo, Szegedi Erika, Cserhalmi Gyorgy, Ratonyi Robert, Andorai Peter, Kovacs Lajos, Eszenyi Eniko, Safar Aniko, Kerekes Eva, Gaal Erzsebet, Acs Janos, Fodor Tamas, Lenart Istvan, Macsai Pal, Muller Peter, Simo Sandor, Xantus Janos, Walter Schimidinger, Grazyna Szapolowska, Colette Pilz Warren, Adriana Biedrzynska.
Klaus Scneider fejsebet kap. Orvosa, Bettelheim felfedezi, hogy a szakaszvezeto kepes hipnozist eloidezni, es ezt o ki tudna aknazni a gyogyitasban. Nowotny szazados, volt variete igazgato inkabb show-musorokban kamatoztatja Schneider tudasat, es Becsbe viszi. Schneider itt Hanussen neven egyre szenzaciosabb sikereket arat. Kiseretevel Berlinbe megy, o lesz a Profeta. Megmondja elore Hitler hatalomra jutasat.
Az igazi Mao (Mao, the Real Man) Rendezte: Siklosi Szilveszter Tud. szakerto: Jonathan W. Highstone Keszult: 1994, 55 perc, angolul beszeloEz a magyar kozremukodessel keszult dokumentumfilm szamos elismeresben reszesult. A film a Mao Ce-tung-rol rogzult ismereteinket vizsgalja felul, illetve helyezi teljesen mas megvilagitasba. A film leleplezi az ellentmondasokat "nagy vezeto" ifjukori es kesobbi tettei kozt; es megprobalja bemutatni az igazi Mao-t.
Feltehetõleg a 30-as években játszódik ez a fergeteges komédia. Bendeguzt, a 10 éves fiút elszerzodteti anyja a lókupechez, majd a lókupec tovabbadja a bakternak. Bendeguz, mivel nehezen tud beilleszkedni a falusi életbe, különbözõ csínytevésekkel teszi izgalmasabba az életet.... Mindenkinek érdemes megnézni ezt a filmet, aki nem tudja, hogy miért jó, ha valakinek svabbogar is jut a levesébe. Fõbb szereplõk: Koltai Robert, Horváth Teri, Haumann Péter, Csákányi László
Rendezo: Kabay Barna, Petnyi Katalin Forgatokonyviro: Nogrdi Gabor Zene: Goz Laszlo, Escape Foszereplok: Stohl Andras, Onodi Eszter, Kern Andras, Bajor Imre, Molnar Piroska, Pogany Judit, Bezerdy Zoltan Keszult: 2000, 93 perc, magyar-Hungarian (no subtitles) http://www.meseauto.hu/Szucs Janos, egy nagy budapesti uzletkozpont igazgatotancsanak elnoke. Harmincot eves, gazdag es sikeres. Notlen, ami nem jelenti azt, hogy ne rajonganak korul a nok. Hosunk egy kicsit mar unja is ezt a melyebb erzelmek es elmenyek nelkuli eletet, amire oly sokan vagynak. Az elnok ur evek ota eloszor hosszabb szabadsagra keszul. Ennek oromere egy gyonyoru autot vasarol autkereskedo nagybatyjatol. Szucsnek a meses autoval mar az elso napon sikerul felloknie egy gorkorcsolyaval szaguldozo fiatal lanyt, Kovacs Verat. Szerencsere nagyobb baj nem tortenik, hacsak azt nem szamitjuk, hogy az elnok beleszeret a lanyba...
Director: Constantin Costa-Gavras Screenwriter and Executive Producer: Joe Eszterhas Producer: Irwin Winkler Starring: Jessica Lange, Armin Mueller-Stahl, Frederic Forrest, Lukas Haas, Mari Torocsik
Synopsis: A Hungarian immigrant is accused of heinous war crimes committed more than 50 years ago. His lawyer daughter agrees to defend him, hoping to prove his innocence not only to the court but to herself as well.
Review: With its palette of sacred mauves and ruddy browns, the political mystery "Music Box" suggests the stains of long-spilled blood. There's tragedy in the hollow of Jessica Lange's huge eyes, and terror in the plentiful Hungarian wine, poured garnet into tumblers, then drained like the cheeks of the heroine. Her face as pale as the winter sun, Lange moves through the spooky landscape with the haunted urgency of the movie's Gypsy violins.
"Music Box" is an evocative courtroom drama, precisely crafted by Costa-Gavras, the master of message entertainment. It tells the story of a daughter's stubborn love for her father, a Hungarian refugee accused of heinous war crimes. A crafty Chicago attorney, one who has warmed her hands at the bonfire of the vanities, she systematically discredits the prosecution's witnesses -- Holocaust survivors -- in defense of her great bear of a father.
But the evidence is too compelling, and it penetrates even the thickest skin. Ann Talbot (Lange) is a wonderfully tough character, estranged from her Lake Forest husband (Ned Schmidtke), scion of a leatherbound legal dynasty. Her peasant's heritage reflected in her sturdy figure and the vaguely rustic look of her upscale wardrobe, she is an earthy woman, but never sexy. When her bathrobe falls open, she seems surprised to find that she has long beautiful legs.
Her career, her 11-year-old son Mikey (Lukas Haas) and her widowed father, Mike Laszlo (Armin Mueller-Stahl), are the world to her. Mike, a retired steelworker who immigrated from Hungary in the last days of World War II, is charged with lying to gain his U.S. citizenship. According to crusading federal prosecutor Jack Burke (Frederic Forrest), Mike was not the farmer he claimed to be but the leader of a Nazi-trained death squad, Arrowcross. "We are not speaking of the banality of evil ... we are speaking of evil incarnate," the prosecutor declares.Despite its potential for high melodrama, the movie never fails its actors or its material. If anything it is a bit too restrained, leaving all its anguish and doubts to the incredible fluency of Lange, Forrest and Mueller-Stahl -- and to the terrible revelations of the victims of Mishka, the ruthless young captain of Arrowcross. There are stories of families wired together and drowned in the Danube, of push-ups over bayonets, of! gang rapes and cigarette burns, of the way Mishka and his men enjoyed their work. "It's not me. I am not a beast," shouts the accused in his thickly accented English. "I am a good American."
Mike or Mishka? The father she adores or the sadistic war criminal? At first Ann believes her father's claims that Hungarian Communists are behind the attempt to extradite him, but she becomes increasingly troubled as she uncovers a dubious past that only a devoted daughter would believe proof of innocence. Like the heroine of Costa-Gavras's last film, "Betrayed," she follows her heart, not her head, to become the devil's advocate.
Screenwriter Joe Eszterhas, author not only of "Music Box" and "Betrayed" but also of "Jagged Edge," continues to test the duality of man against the naivete of woman. There's Debra Winger's G-woman duped by her Klansman lover, Glenn Close's lawyer falling for her wife-murderer client, and now Lange and her devoted poppa. Happily, here the heroine is befuddled not by her glandular responses but by her concept of family duty. If she accepts her father's guilt, then she becomes the child of evil incarnate.
How can a man nurture his own children and still slay another man's 7-year-old? The movie begs the question, one that seems to have no answer. It is but another warning from Eszterhas and Costa-Gavras, best articulated by Ann's father-in-law (Donald Moffat), a former espionage agent rumored to have drunk with Klaus Barbie. "Then you really did drink with those monsters?" she asks. "None of the men I knew were monsters. They were salt-of-the-earth types like your old man," he replies.
"Music Box" would be ham-fisted, would sit on your stomach, but neither Costa-Gavras nor Lange will allow it. His skill behind the camera and her romance with the lens sustain its terrible poignancy and grant it a power beyond the elementary. Copyright The Washington Post
Jeles András 10 év szünet után vállalkozott újra rendezésre. A magyar kritika szerint, ha amerikában készül, ez a film kap Oscar díjat nem a Schindler listája. "Gyerekszemszogbol a holocaust" - Jeleshez képest meglehetõsen konvencionális nyelven elbeszelve, de mind a temavalasztasban, mind az elbeszeles szerkezetében, mind a képi világban megtaláljuk azokat a finom és eredeti megoldásokat, amelyek Jeles mûvészetere jellemzõek, csak csendesebb, visszafogottabb formában jelentek meg, mint korábban. A polgári zsidó család hétköznapjainak ábrázolásá nem történelmi emlékezés vagy erkölcsi igazságtétel: a történet sokkal inkább figyelmeztetés napjaink létezõ és folyamatos pusztításaira, a kifejezés pedig kísérlet a jelenkori mozgókép érvényességi körének megvonásara. Alapvetõen ennek az eszmének a jegyében billent ki a film a holocaust felidézéséinek megszokott semajabol: a pusztulás remet elõrevetítõ hisztéria sokszor esendõ humorba oltott ábrázolásá a szánalom és részvét lassan Semmivé váló, kiüresedõ érzetét hozza zavarba; a kamaszlány-szemszög összemosása Dickens Copperfield David - történetével pedig az elbeszélõ pozícióját helyezi különös fénytörésbe. A legfontosabb mûvészi hitvallás a század botrányarol és a mozgóképi kifejezés új határairol azonban a film befejezõ képsora, amely önmagán túlmutatva, az ország politikailag és a világ vizuálisan megváltozott állapotából fakadó szemleletvaltas sarokpontjat is kijelöli: a Senkiföldjé címû játékfilm története bevégeztetett, s ezzel a fikciós történet mondás lehetõsége is megszûnt; a vásznon a zsidók elhurcolasanak fekete-fehér, lassított dokumentumképeit látjuk...
Az uj évadot a Szeressuk egymast, gyerekek c. filmmel nyitjuk. Valojában nem 1, hanem 3 rövid filmrol van szó és nem kisebb rendezoktol, mint Sandor Pal, Makk Karoly es Jancso Miklos.
1. Eg a varos, eg a haz is (fekete-feher) Budapest alulnezetbol. Csatorna- palyaudvar-hidfenek szag. A foldalatti jaratainak maszatos csempei. Jegviragok a mosdovizben. A lyuklakok rozsdara es dadogasra itelt vilagaban is megtalalhatok a fenti vilag mechanizmusai: a semmi birtokosai is a szanalom, nagylelkuseg es mohosag kozott ingadoznak. Az Eg a varos, eg a haz is egy remek Godot-ra varva filmadaptacionak is beillene. Az operator Sas Tamas, aki ezennel bebizonyitja, hogy a Presszoban nem azert hagyta mozdulatlanul a szoba sarkaban a kamerat, mert nem tudja, hogy hogyan kell azt kezbevenni a film 1997-ben elnyerte a Magyar Filmkritikusok operatori dijat.
2. A Magyar Pizza (szines) Milyen tragikomikus kovetkezmenyei vannak annak, ha az asszony a honapokon at titokban sporolt penzebol egy Magyar Pizzat rendel? Milyen jelentosege van ennek a ketsegkivul egyedi, botranyos es rongyrazo gesztusnak a Marabu 2. kazanvizsgaval rendelkezo (volt muvezeto!) munkanelkuli ferj, a pizzaba szinten beinvesztalo apos, a fiujat bemutatkozo-vacsorara invitalo lany, a sarkon a nyalat csorgato volt egyetemi tanar es a pitianer, gaz-pisztollyal tamadasra lendulo bunozo eleteben?
3. A nagy agyhalal Roviden: Hm. Hm. Bovebben: ez egy Jancso film. Nok (majdnem pucerak es lebegnek eg es fold kozott), ferfiak (ruhaban), lufik (az elmaradhatatlanok); s veluk egyutt mi is szallunk kepernyorol kepernyore a nagy poszt-rendszervalto virtualis magamagammutogatasban mikozben korulottunk mindenki a latszat es valosag kifurkeszhetetlen titkairol diskural Jancso ebben a filmjeben is magat hozza: irritaloan modoros, felhaboritoan kodos, bravurosan szokken referenciarol referenciara, legyen az Bach vagy Wittgenstein. Az egesz filmnek se fule se farka, de a maga ful- es faroknelkulisegeben megiscsak zsenialisan meg van csinalva.
Fergeteges szatira,
a gulyás-kommunizmus utolsó éveibõl Tímár Péter a volt vágó és trukkmester elsõ
rendezése. A vidéki ladagyarban csak nõk dolgoznak ám a ládákra nincs vevõ.
A ravasz tûzoltó "tûzvédelmi" kamerákat szereltet fel meg a nõi öltözõben is.
A kameráknak hamar híre megy, az üzem forgalma is fellendül, de amikor a nõk
észreveszik a kamerákat sztrájk tör ki...
A gyarizgazgato (Rajhona Ádám) tûzoltó (Koltai Robert) és a TSZ elnök (Haumann
Péter) gonosz hármasá zseniálisat alakít. A
kópia elég rossz minõségû, a film fekete-fehér. A filmben elég érdekesen beszélnek
magyarul, az igekotok, nevelõk elmaradnak, néha állítmánya sincs a mondatoknak
(nyelvtanulasra nem ajánlott). Ha valakit ez a figyelmeztetés nem riaszt el,
az viszont jól fog szórakozni.
A film színes és fekete-fehér angol felirattal. Történetet tekintve a Megáll az idõ két tinédzserrol szól akiknek az apja 56 után disszidált. Hogy tudja ez a két fiú feldolgozni apjuk hiányát, hogy egy régi barátjuk Bodor költözött be az anyjukhoz? Hogy tudnak viszonyulni a az amerikai 'koka kola mámor'-hoz a Rock'n'Roll-hoz, 56 -hoz? Zseniális a film, lehet tinédzser mozinak nézni, lehet 56-os filmkent nézni, vagy lehet csak egyszerûen korrajznak tekinteni a hatvanas évek elejérõl. Ez az alkotás minden bizonnyal mindenki számára élvezetet nyújt majd. Rendezte Gothár Péter, Operatõr: Koltai Lajos, a film Õze Lajos utolsó elõtti filmje. A film nagyon sok díjat nyert:1982 - Magyar Jatekfilmszemle, Cannes: Ifjúság díj; Chicago: Ezüst Hugo díj; 1983 - Magyar Filmkritikusok Díja, New York: a filmkritikusok díja a legjobb külföldi filmnek;
A film fekete-fehér,
angol. Egy
ikerpar életet követi nyomon az én XX századom. Dorat és Lilit születésük után
szétválasztják, nem ismerik egymást, ám véletlenül összetalálkoznak a XX század
hajnalán az Orient expressz-én. Míg egyikük elsõ osztályon utazó oromlany, a
másik bombahajigalo anarhista. Az õ életüket követi nyomon a film a XX század
elején. A film válasz Bertolucci 1900 c filmjére. Míg az 1900 két férfi életútját
követte végig, addig Enyedi Ildikó inkább nõi szemszögbõl figyeli meg ezt a
századot.
A film megnyerte a magyar filmszemle és az az Edinburgh-i és a Cannes-i filmfesztivál
különdíjáit. 1990 ben 4-ik lett az USA filmkritikusok év filmje választásán.
A film színes, angol felirattal.
Ezt a klasszikust Bacsó Péter '69 ben készítette. Sohasem tiltottak be, de nem is engedélyeztek. Nyilvános premiere nem volt a filmnek csak '89-ben de addigra már sokan láttak egyetemi, kultúrházi vetítéseken.
A
személyi kultusz éveiben Pelikán József gator bekerül a politikai élet sodrába.
A józan gondolkodású ember becsületes kommunista akar lenni, de sehogy sem sikerül
megbirkóznia a korszak dogmatikus, sokszor fantasztikusnak tûnõ, bonyolult jelenségeivel.
A film fergeteges szatira. Nepszruseget mutatja, hogy sok szállóigé is keletkezett
a filmbõl: 'Az élet nem habostorta','A nemzetközi helyzet fokozódik','Magyar
Narancs: kicsi is savanyú is de legalább a miénk'.
Fõbb szereplõk: Kállai Ferenc, Õze Lajos, Monori Lili.
Bolse Vita (1996)
Ibolya Fekete's
cheerfully cynical BOLSE VITA (literally, "Great Life") laces ön-the-scene footage
with a dramatic story that epitomizes the aimlessness and uncertainty behind
the naive sentiments and slogans of post-Communist 1989 Budapest. As history
has shown--and Fekete makes charmingly clear--the average Russian, Hungarian,
or even Brit and American, was forced to mobilize a large portion of guile and
wit to overcome language and business barriers in uncertain times.
Weary of border hassles as they make their way to Yugoslavia for a gig, Russian
musicians Yura (Yuri Fomichev, guitar) and Vadim (Igor Chernievich, saxophone)
split the band's decrepit tour bus and make their way to the nearest city, Budapest.
Once there they hook up with pals Maggie (Helen Baxendale) from England and
Susan (Caroline Loncq) from Texas, who have taken a flat in Budapest because
that's "where all the excitement is." The fifth wheel is Sergei (Alexei Serebriakov),
a former engineer who now works the open-air market trying to find a niche selling
knives. As the characters bounce off of one another in search of money, papers,
security, and love, it becomes increasingly obvious that this affable chaos,
punctuated only by the sinister machinations of a local maffia that puts the
squeeze on Sergei and growing anti-Russian sentiment in the Hungarian capital,
is precisely the point. That the Bolshe Vita of the title is a bár that sérves
as the meeting point for áll concerned only adds an extra dollop of poignancy
to this fleeting moment of freedom, in a boozy ballad about the closing of one
era and the beginning of another in 1989.
Fergeteges szatira, a gulyás-kommunizmus utolsó éveibõl Tímár
Péter a volt vágó és trukkmester elsõ rendezése. A vidéki ladagyarban csak nõk
dolgoznak ám a ládákra nincs vevõ. A ravasz tûzoltó "tûzvédelmi" kamerákat szereltet
fel meg a nõi öltözõben is. A kameráknak hamar híre megy, az üzem forgalma is
fellendül, de amikor a nõk észreveszik a kamerákat sztrájk tör ki...
A gyarizgazgato (Rajhona Ádám) tûzoltó (Koltai Robert) és a TSZ elnök (Haumann
Péter) gonosz hármasá zseniálisat alakít.
FIGYELEM: A kópia elég rossz minõségû, a film fekete-fehér. A filmben elég érdekesen beszélnek magyarul, az igekotok, nevelõk elmaradnak, néha állítmánya sincs a mondatoknak (nyelvtanulasra nem ajánlott). Ha valakit ez a figyelmeztetés nem riaszt el, az viszont jól fog szórakozni.
A napló szerelmeimnek Mészáros Márta 4 részes, önéletrajzi 'napló' sorozatának 2-ik tagja. "Volt egy kamaszlány aki sem magyar sem orosz,nincsen családja, s bár érzelmileg kötõdik Magyarországhoz, de cirill betûkkel tanult meg írni. Keresi önmagát, akar az onarulast is vállalja amikor visszamegy nevelõanyjához mert annak befolyásos kapcsolatai révén kijuthat Moszkvába ösztöndíjasnak, mert ez az egyetlen esélye, hogy valóra válthassa amire gyerekkora óta vágyik, hogy filmrendezõ lehessen. Súlyos kompromisszum amit vállal, szinte hasonlítani kezd gyûlölt nevelõanyjához, de sose lesz tudatos karrierista ...Szóval a legkeményebb Rákosi korszkarol szól a Napló szerelmeimnek, arról az 50-53 közötti idõszakrol, amit magyar film nem érintett meg igazán" (Részlet az 1987-es Filmvilág interjúból)
Dargay Attila rendezõ nevet sokan a Vuk c. rajzfilm kapcsán ismerik fel. A Szaffi-ban Dargay a Cigánybáro történetet dolgozza fel a tõle megszokott fergeteges animációs teljesítményt nyújtva. A mesefilm hûen követi az eredeti történetet, idillikus képet nyújtva a vandorciganyok eltérõl, de egyben nagyon is valósán érzékeltetve az õket fenyegetõ üldöztetést és a róluk - igazságtalanul kialakult -negatív sztereotípiákat. A film azonban komikus elemekben is gazdag; a kövér malackereskedo vagy az idióta katonák emléke sokak arcára fog meg hetek múlva is mosolyt csalni... A sztori vége pedig, természetesen, ízig-vérig mesefilmbe illõ "happy end". Nem csak gyerekeknek!
Back to List
Szabó István egyetlen Oscar díjas rendezõnk, és talán a két fõszereplõt Halász Judit-öt és Bálint András-t sem kell bemutatni. A film cím nem átverés, tényleg szerelmi történet lesz a filmben: Jancsi és Kata egy házban született és nõtt fel, egy osztályba jártak, s testvérként szerettek egymást. Ahogy cseperedtek, ugy alakult át ez az érzés tiszta, szép kamaszszerelemme.l7 évesek voltak l956-ban. Kata Franciaországba távozott, Jancsi nem hagyta el hazáját. Tízévi levelezés után meglátogatja Katat ....
Rendezte Jeles
András (lásd a korábban vetitett Senkifoldje c. filmet), operatõr Kardos Sándor
(lásd pl a Legenyanya c. címû filmet).
Fõszereplõk: Bocsor Péter, Merõ Júlia, Gyalog Eszter (ld. Kiss Vakond, Senkiföldjé),
Borok Robert.
Díjak: 1985 Magyar Jatekfilmszemle, különdíj (rendezõ, operatõr, díszlettervezõ),
1985 Magyar Filmkritikusok Díja operatõri munkáért.
Bõvebben a rendezõrol:.
Budapesten (1945) született magyar rendezõ, operatõr. Érettségi után segédmunkáskent
dolgozott, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar-népmûvéles szakon tanult
(1964-1971). Az itteni amatorfilmklub tagjaként számos filmet forgatott, többek
között késõbbi állandó operatõrevel, Kardos Sándorral. 1969 és 1974 között Fabri
Zoltán osztályában végezte el a Színház-es Filmmûvészeti Fõiskola rendezõi szakát.
Ezzel párhuzamosan operatõri diplomát is szerzett. A fõiskola befejezése után
a Mafilm asszisztense, majd rendezõje. Kisebb-nagyobb megszakitasokkal, folyamatosan
dolgozott a magyar filmgyártásban. Készített tevefilmeket, a nyolcvanas évek
óta pedig színházban is rendez. Az elmúlt évtizedek magyar filmmûvészetenek
egyik meghatározó egyénisége. Pályája során többféle mûfajban alkotott. Elsõ
játékfilmje kritikai és kozonsegsikert aratott. A kis Valentino (1979) fiatal
hõse bár nem továbbítja a rábízott pénzt- elkölteni sem tudja azt. Az Alombrigad
(1983)- alapvetõen nem politikus attitûdje ellenére a filmet betiltottak, s
csak 1989-ben kerülhetett közönség elé. Az ember tragédiája alapján készült
Angyali üdvözlet (1984) újszerû Madách-interpretációja mind a közönséget, mind
pedig a kritikusokat megosztotta. 1985-ben megalakította a Monteverdi Birkózókor
társulatot, mellyel a következõ években videoportrei mellett színházi elõadásokat
rendezett, többek között Gyõrben és Kaposvárott. 1989-ben amikor Az Alombrigad
elõször közönség elé kerülhetett, Jeles nem vette át a Balázs Béla díjat. (Két
évvel késõbb, újabb kitüntetése alkalmából fogadta csak el azt.) Az ezután készült
Senkiföldjé korábbi módszereinek, felfogásanak regisztere.
Bõvebben a filmrõl (forrás: Varga Balázs Latomas es Indulat címû cikke,
): "Az egy évvel korábban dobozba zárt Alombrigad azonban továbbra is a dobozaban
maradt, Jeles új filmjének, az Angyali üdvözletnek az õszi premierje pedig hatalmas
vitákat kavart a sajtóban. Már maga az ötlet, filmet készíteni Az ember tragédiája
alapján, sokakat megremisztett. Meg többeket riasztott, hogy nyolc-tizenkét
éves gyerekek játsszák el a madáchi mûvet. Pedig Jeles már a cím megváltoztatásával
is jelezte, hogy nem mechanikus adaptációt készít. Felhasználta a Tragédia szöveget,
de át is alakította a veretes dialógusokat, hozza is írt részeket. Az Angyali
üdvözlet végigköveti a Tragédia történelmi színeit, de nem mindegyiket jeleníti
meg. Az emberpár víziója és kalandozasa a jelenbe nyúló londoni szinnel és Éva
megfoganasaval zárul. Jeles teremteslatomasa sötétebb, mint Madáche volt: az
Angyali üdvözlet végén felhangzik ugyan az Úr hangja, ám rögtön meg is ismétlõdik,
és idézõjelek közé kerül Lucifer ironikus és lemondó szavaival. A történelem
a káoszba tart, nincs végcél, csak ismétlõdes, körbe-körbe forog minden. Az
egész történet összefüggõ térben, erdõszélen, mezõn és egy homokos terepen játszódik,
az egyes színek összeérnek, de egymásba fordulnak a különbözõ korok is, a szereplõk
(talán Képler távcsövevel) átlátnak az egyik színbõl, az egyik történelmi idõbõl
a másikba. Az Angyali üdvözlet alomjatek, gyermeki látomás. A rendezés, a fényképezés
és a látványtervezes (az operatõr Kardos Sándor, a díszlet- és jelmeztervezõ
Kovács Attila volt) kivételesen összehangolt világot teremtett. Természeti környezetben,
de ember nagyságú bábuk, szobrok, hatalmas építmények tövében zajlanak az események.
A jeleneteket többnyire kozelkepekben és felkozelikben látjuk, csak ritkán nyitjak
a teret totálok, hogy a szín(hely)ek összefüggéset és egységet megteremtsék.
A lágy szurok, a kameramozgasok és a lassítások használata, a szereplõk olykor
marionettszeru mozgatásá egyaránt a látvány latomasossagat hangsúlyozza. A három
fõszereplõ mellett, mögött mindig ott kavarog egy nagyobb csoport, egy közösség,
a tömeg, ok visszhangozzak a szövegeket, az õ sodrásúk hajtja elõre, gyakran
a pusztulásba az eseményeket. (Akasztanak, de jó, hogy itt vagyunk!") A filmet
követõ sajtóvitaban a legnagyobb felháborodást Jeles pesszimista víziója okozta.
Többen Az ember tragédiája megcsúfolásat emlegettek, Madách történelemképenek
dekadens tagadásat vetettek a rendezõ szemére, a szöveg kiforgatasaval és a
gyerekszereplok kihasználásaval vádoltak. Részben persze érthetõk ezek a hatalmas
indulatok, hiszen Jeles valóban alapjaiban fogalmazta újra a Tragédiát. De hat
mi mást is tehetne a XX. század (ahogy õ fogalmazott, a büntetõszázad") végérõl
tekintve vissza az emberiség történelmére? Jeles víziója szuverén, baljós, de
nem embertelen. A teremtestortenetet õ is bölcseleti távlatból szemléli, és
a naiv, ártatlan gyermeki nézõpontból meséli el az eseményeket. (A film eredeti
cmme Gyermekjátékok volt.) A gyerekek szovegmondasa ugyan néha zavaró, ahogy
a rendezés megoldásai is az elidegeníto és szimbolikus, de Jeles koncepciójában
a gyerekek szerepeltetése teszi csak lehetõvé a létezés kérdéseinek felvetését.
Nincs színész, se hivatásos, se amatõr, aki ezeket a szövegeket ilyen természetességgel
és tisztasággal lenne képes elmondani. A gyerekek tekintete a reménykedést hordozza,
csakhogy szörnyû látvány tárul eléjük. A széthullás, a megállíthatatlan romlás
Jeles mindegyik filmjének fundamentumá. Õ azonban nem haraggal szemléli ezeket
a történeteket. (Balassa Péter éppen a rendezõ "tárgyilagos szomorúságát" elemezté.)
A rendezõi attitûdöt a részvét és a megrendülés határozza meg." További adalékok
Jeles Andrásrol: színházi mûködésérõl és a Monteverdi Birkozokorrol -- lásd
a (kivagtam).
In
English
The Annunciation (working title: Child Games), directed by András
Jeles. Script written by András Jeles, based on the book dráma "The Tragedy
of Man" by Imre Madách (a similar work than Goethe's Faust -- a philosophical
drama and vision about mankind, its goals, existence and relevánce). The original
script was rewritten and significantly modified -- giving a much more pessimistic,
darker vision about the "ultimate question" of the human race. This effect is
further amplified by the coherence of directing, cinematography, set design,
and, by having the entire film (but three minor characters) played by 8-12 years
old children. Though their narratíon might be sometimes obscuring, but it nevertheless
offers unbeatable cleanness, innocence and naturalness. The film caused much
controversy in Hungary, both with its highly pessimistic vision about human
history (the previous film of Jeles was actually banned for more than 6 years),
and with its use (or "abuse"?) of children actors. Let me assure you: no mental
harm was done (though my arm was broken during voice recording).
The review was written by Péter Benczúr an actor of the film.
Ez az abszurd dráma
egy meg nem jelölt, de kitalálhato kelet-európai országban játszódik. Egy irodai
beoszottat "kineveznek" egy új részleg vezetõjének. Utazása során lassan derül
ki, hogy valójában hová is küldik. Gothár eddigi munkáihoz hûen megint politikai
témához nyúl. A film után nehéz eldönteni, hogy az ember sírjon-e, vagy nevessen
rajta. Maradt bárkinek is akar a legkisebb kétsége afelõl, hogy a rendszerváltás
Kelet Európában jó volt-e? Gothár leteszi a garast.
Az ismertetõt Csányi Gábor írta.
A filmet Tímár
Péter rendezte ( a Csinibabat és az Egeszseges Erotikat már játszottuk tõle)
A film fõszereplõi: Eperjes Károly, Szalay Kriszta, Cseh Tamás. Mellékszerplok:
Kállai Ferenc, Kern András, Reviczky Gábor.
Tutti negyvenes éveit taposó becsületes köztisztasági dolgozó. Kukasautojaval
minden nap bejárja a körzetet, hordja a szemetet, miközben szenvedélyerol, a
legendás Aranycsapatrol álmodozik. Egy napon lerobbant családi házba hívják
egy maszek lomtalanitasra. Munka közben egy soha nem látott kincsre bukkan:
egy mezre, amelyet azon a bizonyos londoni 6:3-as mérkõzésen viselt a csapat
egyik nagy egyénisége. Tutti magára húzza a címerest mezt, és ekkor csoda történik:
hõsünk visszakerült a múltba, pontosan 1953. november 25-én délutánra, az "Évszázad
Mérkõzése" kezdorugasa elõtti percekbe. Innentõl kezdve a bonyodalom egyre fokozódik.
Tímár Péter filmje egy azóta már legendává vált futballcsapat, és egy azóta
is nemzeti diadalkent emlegette mérkõzés kapcsán gondolkodik a magyar történelem
egy izgalmas szeletérol. Teszi ezt ugy, hogy - a legnagyobb hazai sztárokat
felvonultatva - egyik humoros gegtol a másikig vezetve, felhõtlen kikapcsolódást
kínál a moziba ülõ nezonek.
Fõszereplõk: Mariusz
Bonaszewski, Onodi Eszter, Növényi Norbert
A fiatal egyetemi vegyésztanar, dr. Sziráki László megszállott híve az alkimianak,
az aranycsinalas tudományanak. Míg napközben a nyegle diákságot oktatja, esténként
a lombikok alá porkol és a Bûnsen-égõ imbolygó lángjánál lesi a nagy átváltozast
- minden komolyabb eredmény nélkül. Ám egy napon megismerkedik egy különc és
különös lánnyal, Esztenaval, akinek révén beindul a vagyva vágyott átalakulás:
vacak mûanyagból arany lesz. Ám Sziráki - aki korábban vajmi keveset törõdött
az érzelmekkel, mint inget, ugy váltogattá a nõket - nem veszi észre, hogy az
átalakulás a szûz Esztenanak köszönhetõ...
Kamondi a tõle megszokott gyönyörû képekkel meséli el a történetet. A szereplõ
gárda is sziporkázó, Onodi Eszter az elmúlt 2 évben 6 új filmben szerepelt,
új szinesztehetseg. Növényi Norbertet többen inkább mint birkózó olimpiai és
kick-box világbajnokot ismerik, de színészként is jól megálljá a helyet.
A film részletesebb leírása itt látható.
Az elsõ magyar
állami támogatás nélkül készült film. A film megkapta filmszemle legnagyobb
sikerû film díjat, és különdíjat a 'magyar közönség visszahoditasaert'.
Fõszereplõ és rendezõ Koltai Robert, Zene: Dés László Presser Gábor
Gyuszi bácsi a vásározó vállfáarus elviszi vidékre nyampic városi unokaöccset
Imrét, hogy megtanítsa milyen az igazi élet. A hatvanas évek elején sok vidám
kalandban vesznek részt, Gyuszi bácsi megismerteti Imit a lóverseny, a vásár
a nõk és a krémes ízével. Vidám történet az élet szeretetérol. Az utóbbi 10
év legikeresebb magyar filmje. Csákányi László utolsó fimszerepe.
You never die if you are always remembered. Imi will always remember Uncle Gyuszi and the summer, when he was taken by his Uncle to learn all about the love of life, women, freedom and of course horse racing. This independently produced Hungarian comedy became a runaway hit; it's full of sharp barbs about life in the neo-Communist universe.
"Warm, loving... A Sunny, High-Spirited Journey" Kevin Thomas - L.A. Times
"Laughter is the best revenge... We Never Die is a hit earning billions in smiles." Emily Mitchell - TIME
1962. augusztus 28. Ezen a szombat reggelen is ellátja Simon
ba hírekkel, tanácsokkal és zenével a haztombradion keresztül a rábízott állampolgárokat.
Élete párjával megállapítják, hogy e napon sem történik semmi, és talán meg
harminc évig nem is fog. Valami mégis történik: a KISZ meghirdeti a Ki-mit-tud-öt,
amelynek gyõztesei kimehetnék a Helsinki VIT-re, és a mozik az Édes élet-et
játsszák Anita Ekberggel. Banki Attila betanított munkás tánczenekart szervez,
hogy a Ki-mit-tud révén négy éve Kanadában elõ szerelmehez kijuthasson, miközben
a szomszédjaban elõ Angela szerelmet észre sem veszi. Sokan szeretnének meg
kijutni nyugatra a Ki-mit-tuddal. A kerületi döntõn Attiláék véletlenül megtudják,
hogy a gyõzteseket már korábban kiválasztottak, a formaruhák is elkészültek
méretre. Beletörõdnek: itt kell élni egy ideig. Majd énekelik addig: "imádok
élni...".
Van aki szerint ez nosztalgiafilm, van aki szerint durva torzítás, a rendezõ
szerint szatira a hatvanas évek iránt érzett nosztalgiarol. Tessék eljönni eldönteni
! Egy biztos, sok zene lesz az 50-60-as évekbõl, és szerepelni fog Galvolgyi
János, a Laar Pour Lart társulat (mind humoristak).
Az induló képlet:
van egy gáláns kalandra igyekvõ miniszterünk és egy inkognitóban utána surrano
ellenzéki titkárnõnk, egy féltékeny feleségünk (a miniszter részérõl), egy féltékeny
ferjunk (a titkárnõ részérõl) és egy szállodank a patinás, felallvanyozozz Astoria,
amellyel szemben ott várakozik már maga a végzet... öt egyenlõre... nos, nevezzük
csak Különös Alaknák
Egy zseniális színházi komédia profi filmre vitele igazi amerikai precizitással
(a producer Andrew Vajna, az operatõr Ragályi Elemér, zene Dés László/Geszti
Péter)
90 perc Rendezõ:
Horváth Csaba Fõszereplõk: Szilágyi Tibor, Stohl András, Kamarás Iván, Ratoti
Zoltán, Dobo Kata
A film az elsõ
magyar akciófilm. Sokan dicsérik, néhányan fintorognak a filmre, de a bírálói
is csak azt tudják felhíozni, hogy inkább burleszk film mint akciófilm. Abban
mindenki egyet ért, hogy egy klasszikus született olyan új sztárokkal mint Dobo
Kata, Stohl András, Ratoti Zoltán, Kamarás Iván.
Az annyira dicsõítétt rendõrségi kommandósok sem tévedhetetlenek - vallja Papp
alezredes - és ez a film elsõ néhány percében látványos bizonyítékot nyer. Ám
ez sem elég ahhoz, hogy csapata bizalmat kapjon; nem nézi jó szemmel a "Nagy
Ember" annak a lelkes öt fiatalnak a munkáját, akiket az ales maga mellé toborzott.
A szerencse azonban melléjük áll, így rövidesen egy vonaton ülnek a hírhedt
Zavaróvval, és néhány cseppet sem barátságos orosz terroristraval. Amikor a
maffiavezér fülest kap, hogy figyelik, túszul ejti az Európa Expressz utasait.
A rendõrség vezetõje tanácstalanságaban rábízza az ügyet Pappekra, ok pedig
nekilendülnek. Az expressz közben száguld Bécs fele...
Vagy talán mégsem...???
Hangzatos, ám enyhén szólva lehetetlen vállalkozásnak tûnt az "elsõ magyar akciófilm"
elkészítése. Elõítéletekben nem volt hiányérzetük a kezdetben szerényen csak
kalandfilmnek titulált mû alkotóinak, ám a végeredmény õket igazolja. A film
valóban akciódus, pontosan annyira magyar, amennyire kell, ötletes és felettébb
humoros is...
Kantor Árpád Bõvebb iemretetes itt található.Back to List
A film a Teleki tér császárarol szól aki mindenbõl pénzt, aranyat tud csinálni, mindent ad és mindent vesz, meg az unokaöccset is vissza tudja vásárolni a halottashazbol. A császár jól megtalálja a számításat a világháború alatt a kommunizmusban. Vajon az arany csodája mûködik 56-ban is ? Eperjes egyik legjobb alakítása.
Géza Bereményi
also pins his events down to a precise location and era to tell an old tale.
His Eldorado (The Midas Touch, 1998) is an ambitious period drama which spans
the time from the end of World War II to the Hungarian Uprising of 1956, and
is largely set in Budapest's Teleki Square fleamarket. Monori (Károly Eperjes)
is a black-market trader who uses his wiles to establish himself as the King
of the Fleamarket.
The onset of Communism does little to alter his way of life and his ingenuity
soon adapts himself to the circumstances. Scorning paper money as worthless
rags, Monori accumulates an illegal hoard of gold with which ha believes he
can buy anything and everything. His philosophy does hím well, and ha even manages
to buy a doctor with a kilo of gold to bring his son back to life from the morgue.
In 1956 blood flows on the streets of Budapest. With gold in his sack, he is
going to put the magical yellow metal to the test once more.
A film fekete-fehér.
A film klasszikus:
különleges film különleges idõkbõl, a kommunista hatalomátvétel elõtt, a háború
után készült, amikor mindenki tele volt határtalan optimizmussal.
Tartalom: 1945 tavaszán, a II. világháború utolsó napjaiban az országúton éhes,
rongyos gyerekek csapata verõdik össze. Ki árvaházbol szokott, kit a háború
fosztott meg családjátol, otthonától. A gyerekek egy várromba fészkelik be magukat,
amelynek lakója, a neves karmester szinten ide rejtõzött a háború kíméletlenségé
elõl.
Operatõr: Sára Sándor. Fõbb szereplõk: Latinovics Zoltán, Dayka Margit, Nagy Anna és Rutkai Éva.
"Azt hiszem, vitathatatlan, hogy a Szindbád a legszebb magyar film mind ez ideig, s az is vitathatatlan, hogy remekmû. Az új filmmûvészetet, amely kép és zene is, s amelyet az Elégiában kezdett el Huszárik, itt játékfilmben bontakoztatta ki, éspedig ugyancsak korszakos jelentõségûen és több rétegûen. Az elsõ réteg természetesen az irodalom, hiszen a Szindbád Krudy írásaiból készült. Valójában - mint Végh György megállapította- Huszárik Zoltán nem egy Krudy novellát vagy regényt filmesitett meg, hanem nagyon helyes érzékkel Krudy világát idézte fel."-(Zay László filmkritikus) "A Szindbádban, a magát oncsonkitas nélkül megvalósító ember próbatevese ragadott meg; aki nem nyugszik a megnyirbált eletlehetosegekben, meg akarja magát élni a legvegletesebb totalitasban, mer kockázatosan élni, mer képzelete szélében haladni új és új patok fele"-(Huszárik Zoltán a film rendezõje)
Szindbád certainly
is a very Hungarian film (as indeed Krudy was a very Hungarian author). It is
celebration of life, composed in an untructured series of recollections by the
protagonist of a decadent and debauched life spent satisfying the senses (Huszárik
himself was painter and bon viveur). The camera's eye leaps from the main "narrative"
to a series of memories as a chain of associations is sparked off - intials
carved on a tree, water dripping from a w ooden roof, marks left by two pairs
of ice-skates on a snow covered icy lake, dress being unbuttoned, a flower pressed
between the pages of án old book, a wisp of hair.
Often the images - each of exquisite beauty - are intercut sa rapidly that there
is barely time to take them in. The resulting effect is a kaleidoscope for the
senses - the feeling that everything in life must be experienced. As such, Sára's
cinematography and the editing (by Huszárik with Mihály Morell) recreate Krudy's
view of the world perfectly. But the images are more than just Krudy's recollections.
The film is powerful in that it taps into a vast repository of collective memóries.
on one levél, this makes the film a small encyclopedia of Hungarian experience,
on another its evocation of love and landscape gives it a universal appeal.
A Presszónak 'dogmatikai' jelentõsége van a filmtörténetben.
Ez az elsõ olyan alkotás, amelyet (a nyitó és a záró kép kivételével) egyetlenegy
kameraállásbol filmeztek. A háttér és a kamera fókusza mindvégig változatlan,
és ami meg meglepõbb, az egyes epizódokbol teljesen hiányzik a vágás. Sasnak
ezzel a filmmel sikerült megkérdõjeleznie azt az eizensteini axiómát, miszerint
a filmezésben kiemelkedõen fontos szerepe van a montázsnak és a vágásnak.
Filmes közhely, hogy a kamera valójában nem lehetõség, hanem fogyatékosság.
Ha az ambiciózus mûvészember leplezni próbálja a kamera fogyatékosságait, akkor
az gyakran megbosszulja magát. Ha viszont beletörõdik a hiányosságaiba, akkor
a lemondás gesztusain keresztül újabb és újabb, gyakran elõre meg nem jósolható,
vizuális lehetõségek támadnak.
Azzal, hogy Sas lemondott a kameramozgásról és a vágásrol, egyszersmint rákényszerült
arra, hogy a képmélység által nyújtott lehetõségeket maximálisan kiaknázza.
A Presszó forgatásakor használt nagylatószögû lencsénék köszönhetõen, a kamerátol
1- 8m-ig éles a felvétel. E két értek közötti távolság az, amely a rendezõnek
és a forgatókönyvírónak játéktérül a rendelkezésre állt.
Mindazokkal a kihívásokkal, amelyekkel hagyományosan a vágónak vagy az operatõrnek
kellett megbirkóznia, most a dramaturgnak és a rendezõnek kellett szembe néznie.
Az amúgy is egyre elûzivva való szerepkörök kisebb metamorfózison mentek keresztül.
Annak ellenére, hogy a vágás kiiktatasaval és a kamera 'röghoz kötésével' a
tradicionális közelképek lehetõsége megszûnt, a forgatókönyvíró és a rendezõ
együttes mesterkedésének köszönhetõen sikerült a szereplõket észrevétlenül és
vágás nélkül közel hozniuk a nézõkhöz. Akinek az arcvonásait fontos, hogy a
nézõ egy adott pillanatban nagyítón keresztül nézhesse, annak az adott pillanatban
arccal a kamerának, és annak közvetlen közelében kell lennie. Ugyanakkor, a
helyzetbõl adódóan, akinek az arca a legtöbbet árulja el a kamerának, s ezáltal
a nézõnek, annak az arca marad leginkább rejtve a többi, hátrább lévõ szereplõ
elõtt. De milyen történet teszi lehetõvé ezeket a rendezõi és dramaturgiai zsonglõrködéseket?
Mit és mennyit enged látnunk a szigorúan helyhez láncolt kamera és a dramaturgiai
leleményesség? Láthatjuk például három barátnõ szimmetrikusan aszimmetrikus
kapcsolatát, ahogy mindhárman ugyanabba a férfibe lesznek szerelmesek, de egymást
mégsem bírjak véglegesen megutálni; láthatjuk a szomszédos bérházak helyi diktátorait,
akik a 'szabadkereskedelem' hívei; és a nyugdíjas orvosnõt, aki a szabadidejében
Schopenauerrel kúralja a szerelem útvesztõiben eltévelyedõket és közben lassan
kiderül, hogy a kávéfõzõ kotyogásán, a szerelmi kacérkodásokon és a látogatók
károgásan keresztül hogyan is gubancolják össze véglegesen a pesti parkák a
szálakat.
Az értékelést Ittzés Laura írta.
In English
Shot entirely from
one fixed camera angle, the Presszo is a watershed in both Hungarian and international
film history. Sas successfully challenges the long-held dogma derived from Eizenstein
that editing is of primer importance and is the chore of filmmaking. Sas, on
the contrary, is courageous enough to leave the camera on one spot through the
entire film, without changing the background or the focus even once. Moreover,
there is absolutely no editing within the scenes. Popular guideline as it may
be, variety is not necessarily always delightful. In an age of visual pollution,
simplicity and single takes can be just as effective to capture the audience
and satisfy its visual hunger.
In the film industry, job classifications are in a state of flux. In the Presszo,
the scriptwriter and the director have performed functions that are usually
the responsibility of the editor and the cameraman. Due to the lack of editing,
the director could not rely on the intimacy of close ups. Thus, it has been
the task of the scriptwriter to shape the dialogues in a certain way, so that
relevant sentences are uttered always in the vicinity of the camera. Thanks
to the brilliant script of Gabor Nemeth, we may listen to a real mad-motley
collection of contemporary slang from Budapest, we may eavesdrop on the nitty-gritty's
of female bitching, we may witness the soul –searching of those lost
in the labyrinth of unfaithful love, and infiltrate into the (vicious) circles
of the local mafia.
Tamas Sas also paid a tribute to the café culture of Budapest that blossomed
between the two world wars but fell victim to the eager and thorough cleansings
of the Communists who were in a hurry to get rid of all the socializing platforms
of the former elite.
Füge l8 éves srác. Szülei elváltak, kollégiumban él. Tehetséges fiú, aki iparmûvészeti iskolában tanul, amatõrzenekart alapít és természetesen szerelmes. Próbák és fellépések között zajlik az élete. Gondtalanul sodródik egyik helyrõl a másikra. Váratlanul döntenie kell, mert szerelme gyereket vár tõle. Elvalt szuleihez fordul tanacsert, s innentol az esemenyek tovabb bonyolodnak...
Erdekessegkent: a filmet Szegeden es Szentesen filmeztek, tehat minden (uj)szegedinek es szentesinek kulonosen ajanlott! A film zenejet Demjen Ferenc szerezte! Egy igazi "tinifilmrol" van szo, a francia "Hazibuli" es "A hazibuli folytatodik" Sophie Marceau-filmek mintajara.
Alex es Zsolt regi jobartok, eddig autokkal ugyeskedtek, behoztak kulfoldrol, eladtak, am most Zsolt uj otlettel all elo: hozzanak be "tablettat" Nemetorszagbl. Az akcio szomoru veget er, Alex elveszti a latasat. Egy budai nyilvanos telefonfulkeben csorog a telefon. A vak Alex arra jar, s o veszi fel a kagylot, ahelyett, akit a nemet lany eredetileg tarcsazni szeretett volna, ugyanis a lany rossz szamot hivott. Veletlenszeru talalkozas ket ember kozott, vajon tallkoznak-e eloben is? Vajon a lany megismeri-e Alexet - ha talalkoznak?
A Macskafogo, a Nepp-Ternovszky paros, es a magyar rajzfilmgyartas legsikeresebb rajzfilmje. Ez nagy szo, mert Nepp Jozsef korabbi rajzfilmjei is mind elsoranguak: Kerem a kovetkezot(Dr Bubo), Ludas Matyi,Mezga csalad, Hofeher. A macskafogo egy szatiriku akciorajzfilm egerekrol, patkanyokrol es macskakrol, vitriolos parodiaja a James Bond, Csillagok haboruja,es Superman filmeknek. A tartalom roviden: 'A gengszter-szindikatussa szervezodott macskabandak vegso leszamolasra keszulnek az egerekkel. Sok varatlan fordulat es vad kaland utan az egerek 007-es ugynoke Grabovszki megszerzi a terveket, es elkeszitik a "Macskafogot", amelynek segitsegevel jo utra tudjak teriteni az eszeveszett macskakat'. Ime a figyelmeztetes: ez egy felnott rajzfilm, amerikaban 'R-rated' mert van benne lovoldozes, van benne nehany sikamlos beszolas, de nem neveznem artalmasabbnak mint a Csillagok haborujat. Gyerekek is megnezhetik, en 14 evesen lattam eloszor, es nagyon elveztem, bar kesobb meg jobban szerettem ezt a filmet. Legalabb tizszer lattam pedig..
A film bevezetoje
kedvcsinalonak:
"M.M.U. (Mickey Mouse) utan 80-ban az x bolygo egereit a megalaztatas es a teljes
pusztulas apokaliptikus remei fenyegettek. A verszomjas macskak jol szervezett,
tokeletesen felszerelt multinacionalis bandakba tomorulve, pimaszul semmibe
veve a jogot es a rendet, felrugva a macskak es az egerek kozotti tortenelmi
konvenciokat, az egertarsadalom vegso felszamolasara torekedtek. Am az egerek
teljes megsemmisulesenek horizontjan - amikor mar a bolygo elhagyasanak gondolataval
kezdtek foglalkozni, a legtudosabb egerfok - varatlanul uj remenysugar ragyogott
fel ....."
Tortenetunk helyszine egy balatoni udulo, amelyet Fikasz Ferenc (Revicky Gabor) otven eves vallalkozo, hatalmas adossagot a nyakaba veve kiberel. Terve a kovetkezo: oszre kifizeti az adossagat, es tetemes hasznot bezsebelve, a csaladja és szemelyes boldogulasanak alapjait lerakja. Termeszetesnek veszi, hogy ezen cel eleresehez minden eszkozt alkalmaznia kell. Vagyis az a tipus, aki szamara a piac-gazdasag: erkolcsi fek nelkul gazolni a penz iranyaba. A film elejen a csaladhoz egy tizenket eves gyerek csapodik. O Peti, akit elvalt anyja a nyarra rabiz noverere, Fikasznera. Peti a film hose. Az o szemen keresztul latjuk ezt a groteszk, a bevetel hajszolasaba szo szerint belehulyulo vilagot. A maga "tiszta", bar gyanakvasokkal teli szemszogebol kiserjuk vegig Fikasz Ferenc kuzdelmet.
Budding entrepreneurship gets a beating in this subtlety-be-damned farce, Hungary's top box-office hit of the year; from the director of DOLLYBIRDS. Stashed at Uncle Feri's fleabag Lake Balaton pension while his mom's on an embroidery tour of the States, 10-year-old Pete finds a big sister in the Cuban maid; while hapless German tourists flee in horror, and an embezzler with a nervous stomach is pursued by a talking-in-reverse goon squad and a cop who plays ping-pong with eggs.
"Az egyhazi hagyomany a titokzatos Simon Magust tekintette az elso gnosztikusnak. Szamariai volt, az i.sz. elso szazadban elt. Nagy hatasu, tomegeket befolyasolni tudo vallasalapito, aki egy darabig egyuttmukodott a korai keresztenyseggel, majd ellene fordult. A legendas Peter-aktak szerint Romaban tunt fel, es itt merte ossze hatalmat Szent Peterrel. Simon a varos lakossaganak Peter jelenleteben mutatta be csodajat: a magasba emelkedett, majd a varos epuletei es a kornyezo hegyek folott ropkodott. Peter imadkozott, hogy a gonosz varazslo szegyenuljon meg, es valoban sikerult elernie, hogy lezuhanjon." (reszlet Kakosy Laszlo: Feny is kaosz cimu konyvebol) Enyedi Ildiko filmvaltozata 1998-ban jatszodik Parizsban. Simon magus Budapestrol erkezik. "A nagy muvek egyszeruek, mint a szappanbuborek. Nem megfogni akarom, elkapni a titkat, hanem nezni. Olyan jo, mindenek elott oly jo nezni a Simon magust! [.. M]intha belealudnek valakinek az almaba, de csodalatoskeppen kiismerem magam benne, holott ami tortenik, tudassal terhelt, ez is sugarzik minden pillanatabol, a legfontosabbrol van benne szo, de egeszen egyszeruen. [..] A Simon magus nem az ujszovetseg gnosztikus kommentarja, hanem mese. Filmnyelven koltott szepirodalom. Peldabeszed. Jo hir." (reszlet, Kornis Mihaly, Filmvilag, 1999. Oktober) A film a 30. Magyar Filmszemlen a legjobb rendezo, legjobb operator es legjobb ferfi alakitas (Andorai Peter) dijat kapta.
The original Simon Magus was a charismatic Gnostic, considered to be the first in religious history, living in Samaria in the first century. Legend has it that one day he arrived in Rome and after showing off in front of the local citizens, he challenged St Peter to a dual of magical powers. As Simon was levitating above the city and the surrounding mountains, Peter was silently praying for God to bring shame upon this foreign sorcerer. Since Simon himself had turned away from Christianity, God now naturally seized the opportunity for revenge and Simon plunged to the ground, taking his authority and arrogance with him and dying of the after-effects a few days later. [In Enyedi's film] the action is transposed to contemporary Paris, with the mysterious magus from the east coming from Budapest. (from a review by A.J. Horton, Kinoeye, Vol 0, No 26.)
We are in 1989 in the year of the fall of communism. The setting is the bar Stork and an old apartment builing in a run down district of Budapest. Shady characters and people from the economic periphery live here. There are greengrocers, taxi drivers, lovers and, of course, the unemployed. The political and economic system is under change but this is only in the distant backround. From this perspective not much has changed. The film was very successful both with the public and professional circles. (It is also one of the reviewer's favourites.) It has achieved a certain cult film status, it was running in the same Budapest theater for three and a half years with daily screenings.
A foszereplo egy karmester, aki evekig kulfoldon elt es dolgozott, boldog csaladi hatterrel, de most ismet Budapesten van. Minden megvaltozott, meg a felesege is, aki egzisztenciat teremt, jol meno fogorvos. A Karmester egyre szetesettebb, nem talalja a helyet ebben a zurzavarban es akkor egyszercsak krizishelyzet alakul ki. Ideggyogyintezetbe kerul 6 napi nem alvas utan es beleszeret az orvosnobe ... {Kornel Osvart -- kornelo@alphanet.hu}
The main character in this film (Karmester=Conductor) leads the orchestra of the Hungarian radio nowadays. He works too hard and after he is up for 6 days, his nerves get exhausted. He get to a hospital. While the examination are in progress we know that he has worked in foreign country for years and he hasn't found his place in Hungary yet. He has a wife, who is a successful dentist but their marriage touches bottom nowadays. In the hospital the conductor and the doctor, who is a pretty, intelligent woman, fall in love. But there are a wife and a son ... Summary written by Kornel Osvart